Megosztja a volt szlovák miniszterelnököket a Postoj portálon közölt interjú Orbán Viktorral. A lap megkeresett négy egykori kormányfőt, hogy kommentálják Orbán Közép-Európával kapcsolatos mondandóját. Mutatjuk, ki mit mondott.
A héten a magyar kormányfővel interjút közlő szlovák Postoj Orbán Viktor Közép-Európa víziójával szembesítette a korábbi szlovák kormányfők közül Ján Čarnogurskýt, Mikuláš Dzurindát, Robert Ficót és Peter Pellegrinit – írja a ma7.sk.
A konzervatív lap a következő két kérdést tette fel az egykori szlovák miniszterelnököknek (csak Iveta Radičová és Igor Matovič nem adott választ a lapnak):
1. A magyar miniszterelnök az EU jövőjéről szólva úgy látja, hogy 2030-ra a francia-német kétpólusú együttműködés mellett létre kellene hozni egy harmadik pólust is, amelyet Közép-Európa, pontosabban a V4 alkotna. Mit gondol erről a jövőképről?
2. Orbán Viktor jobban hisz Közép-Európa, mint Nyugat-Európa jövőjében. Közép-Európa számára egy „nagy közép-európai reneszánszot” jósol. Osztja ezt az optimizmust, vagy Közép-Európa jövőjéről szólva inkább aggályai vannak?
A kereszténydemokrata Čarnogurský, aki 1991 és 1992 között állt a szlovák kormány élén, határozottan kiáll Orbán Közép-Európa felfogása mellett: „Közép-Európának, legyen az a V4 (vagy akár más formában, például Ausztriával kibővítve), megvan a lehetősége egy ilyen pozíció kialakítására, és
nagyon jó lenne, ha erre a pozícióra szert tudna tenni”
– vélte Ján Čarnogurský.
A politikus hangsúlyozta, hogy ennek előfeltétele, hogy rendezzék, megerősítsék a szlovák-magyar kapcsolatokat. Hozzátette: Szlovákia nem tagadhatja le a saját múltját, ami Pannóniához és a történelmi Magyarországhoz köti, egyszersmind az országnak tisztában kell lennie a jelenlegi képességeivel és lehetőségeivel.
Az 1998 és 2006 között kormányzó Mikuláš Dzurinda szerint
Dzurinda szerint ha a V4 önálló erőközponttá növi ki magát a francia-német tengellyel szemben, az gyengíti Európát. Álláspontja szerint a mag-Európa nagyhatalmaiban Közép-Európának nem riválist kellene látnia, hanem olyan tényezőket, amelyek felelősségteljesen szavatolják a kontinens biztonságát.
Dzurinda szerint Szlovákia számára áldás az Európai Unió, ezért nemzeti érdek, hogy a jövőben is erős szövetség maradjon az EU. Szerinte a nemzeti egoizmus, a reformok fékezése jelenti a legnagyobb veszélyt az Európai Unió jövőjére.
Robert Fico szerint az elmúlt években meggyengült a francia-német tengely, s ez felértékelte Közép-Európa szerepét. Fico kiemeli, a közép-európai együttműködésnek köszönhetően fantasztikus eredményeket sikerült elérni, sikerült feltartóztatni a migránsáradatot.
„Elutasítom a V4-ek meggyengítését,
amelyen olyan intenzíven dolgozik a kormányunk, mert tévesen azt hiszi, hogy Lengyelország és Magyarország nézetei a kulcsfontosságú témákban toxikusak” – hangsúlyozta a volt kormányfő. Fico szerint az elmúlt évek bebizonyították, hogy Közép-Európa nemzetállamai életképesek, és rugalmasabban tudnak reagálni a kor kihívásaira, mint a dekadenssé váló Nyugat-Európa.
Peter Pellegrini szerint, aki 2018-2020 közt volt kormányfő Pozsonyban, összeurópai konszenzusra van szükség a kontinens jövőjéről folytatott vitákban. Pellegrini ugyanakkor híve a szoros visegrádi együttműködésnek, ami megfelel Szlovákiai nemzeti és regionális érdekeinek, de a V4-eket nem állítaná szembe a német-francia tengellyel.
A volt kormányfő hangsúlyozza, Közép-Európa az Európai Unió elválaszthatatlan része, erről a térség polgárai döntöttek még 2003-ban. Pellegrini ugyanakkor hozzáteszi, Európán belül fontosak a helyi értékek, a szubszidiaritás.
(Fotó: Robert Fico, Mikuláš Dzurinda és Peter Pellegrini, https://www1.pluska.sk)
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
Az ukrán elnök nem is Oroszországnak akart ártani elsősorban.
Folytatódik a hadjárat az új kancellár ellen.
Az egyedüli sikert garantáló stratégia a három pólus együttes kezelése, amely Washington, Moszkva és Peking.
Minden újítónak ez a sorsa akár tudományos, akár művészeti, akár politikai, akár vallási téren. Ungváry Zsolt írása.
„Nem harcolhatunk valami ellen. Annak semmi értelme. Valamiért kell harcolni.”
Donald Trump beiktatásához közeledve már Zelenszkij is tárgyalna a fegyverszünetről, de feltételekkel. Az ukrán elnök NATO-tagságot szeretne, de erről Trump hallani sem akar.
